Instagram
Hol is jársz?

Ha ide keveredtél, akkor sok fényképet fogsz látni hétköznapi (vagy hétvégi) élményeimről. Ez a blog 2014 elején indult, célom, hogy azok a fényképek, amik nekem sokat jelentenek, de a közösségi oldalakra sok lenne kitenni, ill. fotós fórumokba nem elég erősek, megmutathassam valahol, ill. pár sorral kiegészítve némi élményt nyújtson az olvasónak. Néhány kulisszatitkot is felfedek időnként egy-egy fotó kapcsán. Az előző oldalamon 3 évig (2008 és 2011 között) Babanapló néven futott kicsit hasonló, de az kizárólag a gyerekemről szólt. Természetesen ő most is központi téma, hisz magamon kívül vele töltöm a legtöbb időt. :) Időnként visszatekintek, ha belefutok az archívumban olyan képekbe, amelyeket érdemesnek tartok újra megmutatni. Jó szórakozást kívánok!

2016-08-25 | hozzászólások (0) | Teljes cikk megtekintése

Megkésett képes beszámolók következnek az elmúlóban lévő nyarunk meghatározó pillanataiból.

Május végén Balatonfenyvesen landoltunk a gyereknapi programra, mellesleg megmártóztunk a még hideg vízben. Értékelhető képek inkább a gyerekekről születtek.

tollar_eszter_01_bfenyves.jpg

tollar_eszter_02_bfenyves.jpg

Enikő, mint  profi modell.

tollar_eszter_03_bfenyves.jpg

tollar_eszter_04_bfenyves.jpg

Repül a szerencsekagyló, ami csak akkor hoz szerencsét, ha egyszerre dobják el és ezzel egyidőben kívánnak is valamit.

tollar_eszter_05_bfenyves.jpg


Balatonfüred, július, a Kék Szalag startolása napján. Előző éjjel veszedelmes vihar pusztított a környéken, kisöpörvén ezzel a tikkasztó meleget. Szerettük ezt a friss hőmérsékletet és a Balaton látványát, ám a parti sétány szomorkás képet mutatott a sok derékba tört fa és letört hatalmas ágak látványától. Aki akarja, képzelje oda, kép nincs róla. :)

tollar_eszter_06_balatonfured.jpg

tollar_eszter_08_balatonfured.jpg

tollar_eszter_07_balatonfured.jpg


Még mindig július, de már a Velencei-tó partján. Baráti társasággal gyűltünk össze egy hétvégére. A kemping és a strand is egészen fura dolgokat produkált, el is határoztuk, hogy ide nem jövünk vissza. :) A naplemente azért megért néhány mobilos fotót.

tollar_eszter_09_agard.jpg

A (nem teljes) csapat jó fényben tűnt fel. :)

tollar_eszter_10_balaton_agard.jpg


Rokoni meghívásra jöttünk egy röpke napra gyerekkori nyaralásaim helyszínére, Balatonfenyvesre. Péter ebbe a pancsolóba „menekült”. Egyedüli fiúként, ráadásul legkisebbként, nem volt könnyű helyzetben.

tollar_eszter_11_balatonfenyves.jpg

Még szerencse, hogy jött velünk Rebus is, ugyanis készített egy ilyen „nagyonszeretem-féle” képet nekem. :)

tollar_eszter_12_balatonfenyves.jpg


A nyár java majd csak ez után következett.
                                                                                                                                      ....folyt. köv.

2016-08-22 | hozzászólások (1) | Teljes cikk megtekintése

Nagyon kevés maradt a nyárból, ami nálunk rendkívül mozgalmasan telt. Többek közt ezért is hanyagoltam el a blogot, ezzel együtt a fotózást is sajnos. Leginkább különböző vízpartokon meg a vizekben voltunk fellelhetőek. Ha nem jutott természetes víz, akkor széjjel klórozott medencében, vagy jacuzziban ütöttük el az időt, bár ez utóbbiak kevésbé a mi  világunk. Sok időt töltöttünk szeretett teraszunkon. Barátokkal körülvéve, éjszakába nyúló beszélgetésekkel és messzire visszhangzó vihogással vertük fel kis falunk síri csendjét. Mink, „városi gyüttmentek” már csak ilyenek vagyunk. Rajtunk kívül csak a szemben lévő kocsmától volt zajosabb a környék, talán ezért nem lettünk meglincselve. :D

Ma a legfrissebb élményünkkel jöttem.
Délután 3 körül jött az elhatározás, hogy kiugrunk Gyékényesre. A nem helyiek kedvéért mondom, hogy található itt néhány bányató, egy kialakított strand, ahova mi egyáltalán nem járunk, többek között azért, mert oda kutyát nem lehet vinni. Ehelyett teljesen illegális helyeken fürdőzünk, ami felett a jóságos hatóság szemet huny, de néha azért körülnéz, nincs-e valamiféle rendbontás… vagy csak azért, hogy tudassák az ott lévőkkel, hogy tisztában vannak létezésükkel.
Tőlünk szokatlan, rekord-sebességgel szerveztünk társaságot, pakoltunk össze és indultunk el. Az összepakolás nem hangzik nagyon bonyolultnak közönséges halandók fülében, de nálunk... hogy is mondjam? Szóval nem bízzuk a véletlenre a szórakozást. Strandi alapfelszerelés pl. a békatalp, búvárszemüveg, matrac, távirányítós csónak, frizbi, labda (egyéb vizes játékok), gumicsónak (ez esetben annak csak az evezőire volt szükség). Ezeken kívül pedig a szokásos, pokróc, törölköző, kaja, pia stb. De hát ez csak egy pár órás kiruccanás volt. Pár napja értünk haza a tengerpartról, ott komoly riadalmat okozott érkezésünk egy-egy fürdőhelyre, ahogy felbukkantunk felnőttenként átlagosan két nagy táskával (meg egy-két kisebbel). Ez önmagában talán még nem is esemény, de főszezon révén nem igazán volt hely ennyi cuccnak. Aztán persze mindig kiderült, hogy valami az autóban maradt, így még több holmit kellett felmálháznunk magunkra a nap végén. Kész csoda, hogy csak az én tengerjáró cipőkémnek kélt lába, amit, ahogy a „lábszomszédosságunkban” lévő olaszok mondták, két ragazzi pakolt el véletlenül. :) Jönnek majd tengerparti élmények is, de azok a képek túl sokan vannak ahhoz, hogy képes legyek egy emészthető mennyiségű válogatást prezentálni belőlük. Ezért most az augusztus 20-ai szombat délutánt mutatom.

Két nagyra nőtt sellőcskénk a túlparton produkálta magát, míg felnőtt kíséret mellett visszaúszhattak a bázisra.

tollar_eszter_gyekenyes_strandolas_01.jpg

tollar_eszter_gyekenyes_strandolas_02.jpg

tollar_eszter_gyekenyes_strandolas_03.jpg

tollar_eszter_gyekenyes_strandolas_04.jpg

Péterből, ha vízben van, jobbára csak ennyi látszik, de leginkább ennyi sem.

tollar_eszter_gyekenyes_strandolas_06.jpg

Technikailag alaposan elbaltáztam a legígéretesebb képeket, de azért sem dobtam kukába, hátha nem tudom megismételni. :) Ez is egy ilyen kép.

tollar_eszter_gyekenyes_strandolas_05.jpg

Enikő biztonságosabbra vette a visszatérést.

tollar_eszter_gyekenyes_strandolas_07.jpg

tollar_eszter_gyekenyes_strandolas_08.jpg

Felfújódott a gumimatrac, üzembe helyeződött a motorcsónak, így a vízben úszó, de már szükségtelen eszközök kreatív módon értek partot.

tollar_eszter_gyekenyes_strandolas_09.jpg

Csillu azonban igényt tartott az állítható kukacra...

tollar_eszter_gyekenyes_strandolas_10.jpg

... aztán a motorcsónakot pécézte ki magának.

tollar_eszter_gyekenyes_strandolas_11.jpg

tollar_eszter_gyekenyes_strandolas_12.jpg

Ilyen az, amikor azt mondjuk Enikőnek, hogy egyedül nem evezhet be a vízbe. :D

tollar_eszter_gyekenyes_strandolas_13.jpg

... meg amikor Péter rájön, hogy a vízben szükségtelen a papucs használata.

tollar_eszter_gyekenyes_strandolas_14.jpg

tollar_eszter_gyekenyes_strandolas_15.jpg

tollar_eszter_gyekenyes_strandolas_16.jpg

Fél 8 körül indulnunk kellett, mert igyekeztünk kis városunk kis tűzijátékára odaérni. Sikerrel is jártunk, sőt ott újabb jóbarátokkal találkoztunk, hangulatos este kerekedett belőle.

2016-05-04 | hozzászólások (2) | Teljes cikk megtekintése

Az idei tavaszomat nagy sajnálatomra nem a kis tavacskákban való lopakodás jellemezte, mint tavaly, pedig számomra ez az  igazi lélekgyógyító élmény. Ha  épp nincs mit gyógyítani rajta, akkor raktározok belőle és később használom fel a muníciót. A tavalyi készletek azonban kifogytak és idén is csupán egy alkalommal vettem fel a mellcsizmámat, szóval senki ne csodálkozzon a környezetemben, ha időnként idegösszeomlást kapok. :))) Ezt az egy alkalmat Szilárdnak köszönhetem, akit inkább a nagyvadak villanyoznak fel, de imádja ezeket a vizes élőhelyeket is, főleg amikor a vöröshasú unkák szomorúnak ható, lágy éneke tölti be az erdő csendjét. Ezen a szombat délutánon (ami több, mint egy hónapja volt már) kaptunk az unkaszó mellé egy kis aláfestést, a közelben fakitermelést folytattak. Nekem sikerült agyban leválasztanom a két hangforrást, és képes voltam csak a békák énekét kiszűrni és befogadni, Sziszi azonban tiszta ideg volt (hogy úgy mondjam) és több ízben is felhívta a figyelmemet a természetidegen zajra, gondolom azért, hogy ne csak ő szenvedjen miatta. Sose bocsátom meg neki. :D

Nem volt olyan meleg, mint az elvárható lett volna egy vízi kalandhoz (már ha a békafotózást kalandnak lehet nevezni), Szisz’ hezitált, de nekem nem voltak kétségeim afelől, hogy bevetem-e magam a tóba.

tollar_eszter_00_fodoszilard.jpg

Nem sokkal az után, hogy nekiálltunk vadászni az unkákra, az „erdőirtóknak” lejárt a munkaidejük, így zavartalanul élvezhettük a természetnek ezt az érintetlen kicsi szigetét.

Lassan hangolódtam rá a mozdulatlanságra, így aztán egy ideig csak a vízből kiálló növényeket tudtam fotózni.

tollar_eszter_00_viz.jpg

Az unkák amilyen hangosak, olyan jól tudják álcázni magukat, ráadásul még szégyellősek is. Ha egy éneklő példányt észre akar venni az ember, akkor nagyon óvatosan kell a hangforrás irányába araszolnia. De ez sem elég ahhoz, hogy le is tudja fényképezni, mert amint észrevesz a kis bestia, azonnal visszavonulót fúj és láthatatlanná válik. Az esetek kb. felében el is iszkol. Amennyiben marad a helyén, csupán két apró gombocska látszik a víz felszínén (ezek természetesen a szemei). Innentől nyílik esély arra, hogy újra szóba elegyedjen az unka-lányokkal, egy idő után elkezdi felfújni hanghólyagját, majd egyre bátrabb, nagyobb és hangosabb lesz. A klubban azt kérdezték, hogy kb. mennyit kell várni erre a pillanatra… Nagyon nehezen tudtam megsaccolni, de úgy 5 percre taksáltam ezt az időt. Fotózás közben nem igazán érzékelek semmit, sem az idő múlását, sem a fázást, sőt a vízben töltött idő alatt még a kínzó köhögésem is parkoló pályára került.

No, jöjjenek a képek! Ő volt az első, akit sikerült becserkésznem, de nem kultiválta a jelenlétemet és 4-5 expo után faképnél hagyott.

tollar_eszter_01_voroshasu_unka.jpg

A következő viszont nagyon bátor volt és bár több ízben is gyanakvóan elhallgatott, újra és újra lázba jött és úgy döntött, hogy nagy eséllyel ártalmatlan vagyok rá nézve, így inkább választotta szerelmi énekét, mint a megfutamodást. Álmaim netovábbja volt, amikor ebbe a totális ellenfénybe került, ill. én tudtam úgy helyezkedni, hogy oda kerüljön, és még arra is volt lehetőségem, hogy a blendét állítgassam.

tollar_eszter_02_voroshasu_unka.jpg

tollar_eszter_03_voroshasu_unka.jpg

Ugyanaz a példány kevésbé izgalmas fényekben, de ez inkább hat természetesnek, mint az előző kettő, habfürdőzést idéző felvétel. Ezért ez a kép is a szívem csücske. :)

tollar_eszter_04_voroshasu_unka.jpg

Aztán Szilárd finoman szólítgatni kezdett, és a part felé orientálódott, ezzel durva célzást téve, hogy ő már visszaöltözne civilbe, azaz menjünk haza. Persze, maradhatunk is, nyugodtan fotózzak csak tovább – mondta –, ő majd ellesz a parton.  Meg is próbáltam, de azzal a tudattal, hogy rám vár, nem tudtam ellazulni, így beletörődtem, hogy mára bezárt a bazár. :)

Már majdnem nekiálltam átvedleni, amikor felfigyeltem a partközelben egy kis tavi békára, ott tette-vette magát, én pedig lementem a szintjére és össztűz alá vettem. Szilárd meg engem, de nekem erről sejtelmem sem volt (talán egy kicsi), akkor szembesültem vele, amikor megkaptam tőle a két videót, amiket eggyé faragtam és most meg is mutatom. Nem nevezném fordulatokban gazdag filmnek. :D

És íme a végtermék:

tollar_eszter_05_tavi_beka.jpg

NÉZD MEG A TAVALYI ÉLMÉNYEIMET!
ÉNEKLŐ TÓ AZ ERDŐ MÉLYÉN
A PARADICSOMBAN
BÉKALILIOMOK
NÁSZELŐ
DRÁGA KIS KÉKSÉGEIM

Az oldalon elhelyezett fotók Tollár Eszter tulajdonát képezik. Bárminemű felhasználásuk a szerző engedélyével lehetséges.