Instagram

A teljes történet tavaly októberben kezdődött. Négy cimborám készült Norvégiába, saját szervezésű, költséghatékony, „sarki fény vadász” fotótúrára, de egyiküknek le kellett mondania az utat pár héttel az indulás előtt. Amikor Doki felhívott engem a rossz hírrel, arra kért, hogy gondolkodjak, nincs-e tippem, ki ugorhatna be negyedik embernek, hisz ha hárman mennek, akkor a költséghatékonyság terve alaposan felborul. Igazából nem hitt benne, hogy találok nekik megfelelő embert, de egy kérdést megért a számára. Persze, hogy tévedett… Hívtam is Zolit (fotós körökben bitpapa néven ismerik), akiről tudtam, hogy rég szeretne visszamenni Norvégiába és mit ád a sors, épp októberben volt egy hét szabadsága. Mivel őt is, ill. a másik három utazót is jól ismertem (a másik hárommal egy hetet töltöttem a DOLOMITOKBAN, Zolival pedig évek óta töltök többedmagammal egy hosszú hétvégét DUNAFÖLDVÁRON), nem volt semmi kétségem felőle, hogy választottam jó útitárs lesz. És úgy is lett. A beszámolók szerint az új ember egy órán belül beilleszkedett, és hamarosan baráttá avanzsált.

Már ott, a messzi külhonban tervbe vették, hogy elmennek Zoli egyik kedvenc helyére, a Bajor-erdő Nemzeti Parkba. Hirtelen felindulásból decemberben én is feliratkoztam, bár tudtam, hogy a téma alapvetően a vadasparkban élő nagyvadak fotózása lesz, amihez nincs igazán jó felszerelésem, de még affinitásom se. Arra gondoltam, hogy míg a többiek órákon át várakoznak a hiúzra várva, én majd az erdőben barangolok magányosan.

Vasárnap este érkeztünk Neuschönau-ba, elfoglaltuk szállásunkat, az erkélyről pedig a naplementét fotóztuk. Legalábbis én.

tollar_eszter_neuschonau__01.jpg

tollar_eszter_neuschonau__02.jpg

A reggeli startot a mobilommal örökítettem meg (akkor még megvolt szegény jószág, de erről majd később).

tollar_eszter_neuschonau__03.jpg

tollar_eszter_neuschonau__04.jpg

tollar_eszter_neuschonau__05.jpg

Az Intsagramra készült szivecske:

tollar_eszter_neuschonau__06_heart.jpg

A második hiúzlesnél Doki kinézett egy sziklát, hogy majd oda menjen a hiúz, ráállította a kölcsön kapott 600/4-es objektívjét és álmodozott. Én eközben nem találtam más elfoglaltságot, mint a csizmám fotózását.

tollar_eszter_neuschonau__07.jpg

Szerintem negyed óra sem telt bele és a kívánt helyen megjelent a nagy macska, Dokinak csillogott a szeme, megvolt a kép, amiért jött. Az én 70-200-mal ez a kép sikerült, persze alapos vágás után.

tollar_eszter_neuschonau__08.jpg

A nagy esemény után Zolival elindultunk egy sétára, reménykedve, hogy látunk valami szépet, vagy izgalmasat. Sajnos az erdő nem mutatta meg a szebbik arcát és az állatok is bújócskáztak, így a parkban tett körutunkról szerény anyaggal tértünk vissza.

tollar_eszter_neuschonau__09.jpg

tollar_eszter_neuschonau__10.jpg

tollar_eszter_neuschonau__11.jpg

tollar_eszter_neuschonau__12.jpg

Azért a siketfajd kakas nagy élmény volt, egyáltalán nem kedvelte, hogy a látogatók a tyúkjai körül sündörögnek, ezért mindenkit rettenetes hangjával és ijesztő nézésével próbált elkergetni. Nem vagyok benne biztos, hogy rájött, hogy minket, embereket épp ez a viselkedés vonz.

tollar_eszter_neuschonau__13_siketfajd.jpg

tollar_eszter_neuschonau__14_siketfajd.jpg

Folytatás hamarosan...

MÁSODIK FEJEZET

Az oldalon elhelyezett fotók Tollár Eszter tulajdonát képezik. Bárminemű felhasználásuk a szerző engedélyével lehetséges.