Instagram
2019-01-04 | hozzászólások (1) | Teljes cikk megtekintése

Az őrületem folytatódik, de egyre próbálom magam visszafogni és tényleg csak olyan részelteket fotózni, amik valóban különös formákat mutatnak.

Boldog, vagy sikítós arc. Épp milyen hanguatban talál meg. :)

tollar_eszter_ice_02.jpg

Egy halraj két tagja.

tollar_eszter_ice_03.jpg

Egy nagy semmi, csak megtetszett a háromszög szerkezet. 

tollar_eszter_ice_04.jpg

Na ezt a pocsolyát nem tudtam jól lefotózni, pedig nagyon jól nézett ki élőben. :(

tollar_eszter_ice_05.jpg

tollar_eszter_ice_06.jpg

Fa(gy)sor

tollar_eszter_ice_07.jpg

Három levélke, meg egy kis más is mellette. :)

tollar_eszter_ice_09.jpg

Egyértelműen egy kaméleon. 

tollar_eszter_ice_10.jpg

A gázálarcos bácsi nagyon rosszul van. 

tollar_eszter_ice_11.jpg

Egy nagy ormányú, mosolygós mesefigura siklik a levegőben (vagy úszik a vízben).

tollar_eszter_ice_12.jpg

Egy szív, ami nincs összetörve, ellenben szép és egészséges.

tollar_eszter_ice_13.jpg

Ez pedig a legújabb kedvenc, konkrét formát ugyan nem tudok belemagyarázni, de imádom az íveit. (Amúgy egy szántás szélén keletkezett egy traktornyomban.)

tollar_eszter_ice_14.jpg

Korábbi hasonló dolgaim:
FAGYRAJZOK - KETTŐ PONT NULLA
FAGYRAJZOK

2019-01-03 | hozzászólások (0) | Teljes cikk megtekintése

Az egész képtelen ötlet Zsuzsi fejéből pattant ki. Csak neki juthat olyan eszébe, hogy 5 családot összehoz egy teljes hétvégére a Bükk-hegységbe. Ráadásul úgy, hogy mi konkrétan 400 km-re lakunk. Ugyan az 5 családos verzió 4 családosra módosult, mégis remekbe szabott két napunk volt.
A csapat egy bő évtizede indult internetes ismeretségből nőtte ki magát igazi hús-vér barátsággá. A távolság miatt a találkozásaink meglehetősen ritkák, de annál emlékezetesebbek. A sok év, sok változást hozott, gyerekek születtek és nőttek fel többek között. Így történhetett, hogy 15-en indultunk neki a Bél-kőnek ezen a gyönyörű, novemberi szombat reggelen. 

tollar_eszter_bukkhegyseg_01.jpg

tollar_eszter_bukkhegyseg_02.jpg

Az első kajálós pihenő egy árnyékos, fagyzugos helyen. 

tollar_eszter_bukkhegyseg_03.jpg

Laci volt az egyetlen, aki tudta, mit kell tennie, amikor fényképezés van. Mert ő figyelmes. :)

tollar_eszter_bukkhegyseg_04.jpg

A második pihenő, elsősorban napozósnak indult, de valahogy ez is átfordult kajálósba...

tollar_eszter_bukkhegyseg_05.jpg

tollar_eszter_bukkhegyseg_06.jpg

...már ha a sárgarépát lehet kajának nevezni. :D

tollar_eszter_bukkhegyseg_07.jpg

És megtörtént a baj. Dávid elfáradt. 

tollar_eszter_bukkhegyseg_08.jpg

tollar_eszter_bukkhegyseg_09.jpg

Aztán egyszercsak a csúcson találtuk magunkat. 

tollar_eszter_bukkhegyseg_10.jpg

tollar_eszter_bukkhegyseg_11.jpg

Neonak is tetszett a kilátás.

tollar_eszter_bukkhegyseg_13.jpg

Amit Laci is megörökített a mobiljával. 

tollar_eszter_bukkhegyseg_12.jpg

tollar_eszter_bukkhegyseg_14.jpg

tollar_eszter_bukkhegyseg_15.jpg

tollar_eszter_bukkhegyseg_16.jpg

tollar_eszter_bukkhegyseg_17.jpg

Moncsi nem jött fel velünk, ő a katlanban várt ránk. És micsoda mázlink volt vele, ugyanis ő navigált rá bennünket a helyes útra. 

tollar_eszter_bukkhegyseg_18_2.jpg

tollar_eszter_bukkhegyseg_19.jpg

tollar_eszter_bukkhegyseg_23.jpg

tollar_eszter_bukkhegyseg_24.jpg

tollar_eszter_bukkhegyseg_25.jpg

tollar_eszter_bukkhegyseg_26.jpg

Íme a helyes út lefelé:

tollar_eszter_bukkhegyseg_21.jpg

tollar_eszter_bukkhegyseg_22.jpg

Nagyon ügyesen beleálltak a tájba, pedig meg sem volt beszélve. :) Mondom én, hogy jó kis csapat!

tollar_eszter_bukkhegyseg_20.jpg

Teljes csoportkép a katlan (ami tul.képp egy felszámolt kőbánya maradványa) közepén.

tollar_eszter_bukkhegyseg_27.jpg

Ez a panoráma pedig pont velünk szemben volt. 

 tollar_eszter_bukkhegyseg_28.jpg

tollar_eszter_bukkhegyseg_29.jpg

A visszaút eléggé kapkodós lett, de egy kis pihenő azért belefért. Szüksége is volt rá a legkisebbeknek. 

tollar_eszter_bukkhegyseg_30.jpg

A nap utolsó fényei egyre szebbé varázsolták a hazautat. 

tollar_eszter_bukkhegyseg_31.jpg

tollar_eszter_bukkhegyseg_34.jpg

tollar_eszter_bukkhegyseg_33.jpg

Alig maradt némi fény, amikor tudatosult bennem, hogy a Bükk-hegységben járok, de bükköst még nem is fényképeztem. Mivel fény már nem volt,  ezért a Photoshopot hívtam segítségül, hogy kissé látványosabbá tegyem a képeket.

tollar_eszter_bukkhegyseg_35.jpg

tollar_eszter_bukkhegyseg_36.jpg

A túra végén jól bevacsoráztunk, majd bevettük magunkat a szállásra. Ami Magyar Lovasvendégház névre hallgat és Szilvásváradon található. Mindenkinek szívből ajánlom.

A jó nagy közös helyiségben töltöttük az estét, a gyerekek társasjátékoztak, mi felnőttek (de fura, még sosem neveztem magam felnőttnek) csacsogtunk... Neo pedig... Hát ő próbálta kiheverni az egész napos kutyagolást. Irtó édes pózokat bírt produkálni. Laci pedig jól le is fotózta. Mert Laci ügyes fotós, még mobillal is. :)

tollar_eszter_bukkhegyseg_37.jpg

Másnap egy nagyon laza kis túra volt az elképzelés, aztán csak lett belőle egy 4 órás. A Tar-kőre mentünk, ismét gyönyörű időnk volt. 

tollar_eszter_bukkhegyseg_38.jpg

Neo madárlesen. 

tollar_eszter_bukkhegyseg_40.jpg

A madár, amit lesett pedig egy havasi szürkebegy volt. Laci szólt, hogy le tudom fotózni, mert Laci abban is nagyon jó, hogy szóljon nekem, ha téma van, én meg learatom a babért. Így megy ez már vagy 12 éve. :D

tollar_eszter_bukkhegyseg_41.jpg

tollar_eszter_bukkhegyseg_42.jpg

tollar_eszter_bukkhegyseg_43.jpg

Nem lehetett kihagyni a csoportképet itt sem. 

tollar_eszter_bukkhegyseg_45.jpg

A legvégén pedig lőttem egy búcsú-tájképet. Nehéz megjósolni, hogy mikor keveredek újra erre a tájékra. 

tollar_eszter_bukkhegyseg_44.jpg

Az van, hogy most hirtelen nem találom a szavakat...
Nem tudok elég hálás lenni a szervezésért Zsuzsinak, a túravezetésért Lacinak, a szállásért Moncsinak és azért, hogy mi is be lettünk véve a túrába. Maradjunk annyiban, hogy köszönöm, köszönjük!!! :)

Az oldalon elhelyezett fotók Tollár Eszter tulajdonát képezik. Bárminemű felhasználásuk a szerző engedélyével lehetséges.