Instagram
Tótükör
2014-11-21 | hozzászólások (0)

Lássuk be, ha az embert elönti a nátha, de úgy igazán durván (amit mellesleg a gyerekétől kapott el, aki két nap leforgása alatt kigyógyult belőle), akkor a friss levegő az egyetlen lehetőség, ami enyhíti kínjait. Ez a gondolat lebegett előttem tegnap a kötelező feladataim elvégzése közepette, amit az egyszerűség kedvéért nevezzünk munkának. :) Délután kettőre alakult úgy, hogy lelkiismeret-furdalás nélkül felkerekedhettem… Mindig nagy dilemma számomra, hogy jó, vagy rossz dolog-e falun lakni, de ilyen esetekben, amikor az öltözködést is beleszámítva 10 percbe kerül egy erdőig eljutni, egy nagy és határozott igen a válaszom.

Szóval kint voltam(tunk), és szinte már 100%-osnak nézett ki a helyzet, miszerint fénykép nélkül térek haza (mert hogy ugye fényképezőgép nélkül irtó ritkán indulok el otthonról) a nagyjából egy órányi egészségügyi sétából, amikor egyszer csak bumm!!!, ott termett ez az eső által elárasztott erdő az út mellett – ami mellett két nappal ezelőtt Laurával is elmentem(tünk), de akkor valamilyen rejtélyes oknál fogva nem tartottam fotogénnek –, minek okán a séta 10-15 percre megrekedt, hisz elkezdtem fényképezni…

Ezek a képek születtek:

Az előző három fejtetőre állított kép volt, a következő kettő a valós nézet.

Otthon pedig jól elkészítettem az óriás pöfeteget, amit út közben találtunk... :)

Nincs hozzászólás!

captcha
Kérjük, adja meg az ellenőrző kódot!
Az oldalon elhelyezett fotók Tollár Eszter tulajdonát képezik. Bárminemű felhasználásuk a szerző engedélyével lehetséges.