Instagram
Tavaszom
2017-06-21 | hozzászólások (0)

Egy teljes évszak telt el blog-bejegyzés és szinte fotózás nélkül. Úgy gondoltam, hogy ezt a kevés alkalmat egyben letudom. Nem lesz nehéz dolgom.

ELSŐ ESET
Mindig hangoztatom, hogy virágot nem fotózok, pláne nem hóvirágot. Március 11-én azonban megdőlt ez a kijelentésem, amikor egy felhős késő délutánon a helyi erdőbe tettünk egy családos kitérőt. Erre meg pont kikandikáltak a napsugarak és a hóvirág-szőnyeg egy részét megfestették nekem. Mit volt mit tennem? Kénytelen voltam lehasalni és jó fényre vadászni, jobb híján hóvirágos központi témával. Másnap terveztem egy ismétlést, hátha ki tudok hozni belőle valami érdekesebbet, aztán persze nem alkalmazkodott az időjárás az elképzelésemhez. Szóval maradt ez a két „kocka” a 2017-es szezonra. :)

tollareszter_2017tavasz_01_hovirag.jpg

tollareszter_2017tavasz_02_hovirag.jpg

A KETTES SZÁMÚ tavaszi fotózásra valamivel jobban emlékszem.
Csütörtöki nap volt. A munka mennyisége bíztatóan kevés volt, ezért vettem a bátorságot és elköszöntem a kollégától. Megkértem, hogy tartsa a frontot, mert én  biz’ most kimegyek a mocsárba békát fotózni és ha fontos ügyben keresnek, mondja csak meg bátran, hol találnak. Erre ő, azt mondta, hogy inkább azt mondja, hogy aktfotózásra megyek, mert az hihetőbb. :)
Nem igazán volt szerencsém, mert a célterület nem volt túl faj-gazdag – hogy finoman fogalmazzak –, lehetett például barna varangyot fotózni és unkanótát hallani. Ennek okán csupán két képpel gazdagodott a békafotó-gyűjteményem. (A többi a kukában végezte.)

tollareszter_2017tavasz_03_barna_varangy.jpg

tollareszter_2017tavasz_04_barna_varangy.jpg

Amikor a fények laposodni kezdtek, arra gondoltam, hogy meg kellene örökíteni engem is a mocsárban és mivel csak magamra számíthattam (na meg nem elhanyagolandó: a mobilom szépítő szűrőjére), munkához láttam. Örülök, hogy nem voltak szemtanúi a ténykedésemnek, mert elég nevetségesen nézhettem ki, ahogy a mocsárban szelfizek. Ellenben a kemény munka meghozta gyümölcsét, megszületett a facebookos profilképem, így aztán, aki nem ismer, innentől azt hiheti, hogy de szép vagyok én. :D Talán majd egyszer elfogadom, hogy hány éves is vagyok, de amíg nem történik meg, addig ez a profilkép marad ott, ahol van. :)

tollareszter_2017tavasz_05_selfie_canon.jpg

(Később kiderült, hogy az egyik megrendelőnk e-mail szolgáltatójának hibája miatt nem jöttek a munkák. Nekem mindenesetre jól jött ez a kis malőr. )

A HARMADIK ESET, amikor kezembe vettem a fényképezőgépet, április második napjára esett.
Csilluékkal kirándultunk el Ágneslakra. Olyan 20-25 évvel ezelőtt többször megfordultam errefelé (egyszer pl. Süti cimborámnak – ő erdésznek tanult – volt egy iskolai feladata, x számú fa fajta levelének összegyűjtése, és az ottani arborétum épp megfelelő terület volt a kivitelezésre, én meg jól elkísértem őt, de abban már nem vagyok biztos, hogy akadályoztam vagy segítettem a munkáját), és magunk sem értettük, hogy az utóbbi időkben miért feledkeztünk meg róla. Az emlékeim és a helyszíni látvány semmi közös vonást nem mutattak. Azóta sem értem az egészet, de elfogadtam, hogy az emlékezet az egy nagyon, de nagyon csalóka valami.

tollareszter_2017tavasz_06_agneslak.jpg

tollareszter_2017tavasz_07_agneslak.jpg

tollareszter_2017tavasz_08_agneslak.jpg

tollareszter_2017tavasz_09_agneslak.jpg

tollareszter_2017tavasz_10_agneslak.jpg

Egy hétre rá a fotóklubbal Sopronban találtuk magunkat. A  Soproni Fotóklub invitált bennünket egy kis ismerkedésre. Fotózás tekintetében részemről sovány volt a termés, de barátkozás szemponjából  elégedetten érkeztem haza. A fényképezőgépet nem cipeltem magammal (jaj de jó lenne nekem egy apró, de jó minőségű kompakt gép!), mert az a fixa ideám, hogy városban én nem fotózok (aha… kb annyira, mint ahogy hóvirágot sem az erdőben). Így esett, hogy a mobilommal erőlködtem... Ugyanis Sopronban igazán helyes részleteket lehet felfedezni. 

tollareszter_2017tavasz_13_sopron.jpg

tollareszter_2017tavasz_11_sopron.jpg

Így készült:

tollareszter_2017tavasz_12_sopron.jpg
Fotó: Kovács Krisztián

Szép emlékű csoportkép. :)

tollareszter_2017tavasz_14_sopron.jpg

UTOLSÓ ÉS EGYBEN MÁR NEM  IS TAVASZI, hanem júniusi esemény talán megért volna egy külön bejegyzést, de itt is kevés valamirevaló fotó készült, ezért marad az ömlesztett kategóriában.

A június 13-i hétvégére szerveződött a Soproni és a Győri Fotóklubbal egy szigetközi kirándulás.
A péntek esti sétán a szállásunk környékét kíséreltük meg felfedezni, de nagyon hamar vissza kellett fordulnunk. Azért egy mobilos panorámát sikeresen összehoztam.

tollareszter_2017tavasz_14_szigetkoz.jpg

A szombati napra nagy létszámú csapat gyűlt össze, azonban az időjárás és a kevésbé szerencsés évszakválasztás  eredményeképpen, nem igazán voltunk szerencsések. Részemről pl. mindössze e két vizes absztrakt született.

tollareszter_2017tavasz_15_szigetkoz.jpg

tollareszter_2017tavasz_17_szigetkoz.jpg

A nap végén szintén a szállásunk környékén barangoltunk, én balga módon ismételten fotóeszköz nélkül, ezért kénytelen voltam a mobilomra támaszkodni. 

tollareszter_2017tavasz_18_szigetkoz.jpg

Kriszék egy tehénlepény tarkította réten próbáltak csillagfotós helyszínt találni, sokat vártunk, mire visszataláltak hozzánk. 

tollareszter_2017tavasz_19_szigetkoz.jpg

Vacsi és némi vihogás után lassan besötétedett, én pedig tökéletes határozatlansággal nem bírtam eldönteni, hogy csatlakozzak-e a csillagfotós társasághoz... Az utolsó pillanatban azonban meghoztam életem egyik jó döntését és nekiindultam a férfinéppel a tehénlepényes éjszakának, ill estének. Nem egy jó fotó lehetősége motivált elsősorban, hanem a nagyon szerethető társaság. Nincs unalmasabb, mint fotózó fotósokra várni, ezért én is bekapcsolódtam a ténykedésbe - jó sok bénázással, mint ahogy egy szőke nőtől ez elvárható. Ez a kép is az egyik ilyen elbaltázott eset eredményeként született. Röviden megbeszéltük az expozíció hosszát és az ISO értéket, Krisz kivitelezte a fényfestést Zsolt zseblámpájával. Nekem tovább tartott a gép beállítása, ezért később „indultam”, így a fa megfestéséről szerencsésen lemaradtam. Amint megláttam, mit sikerült megörökítenem, csak annyit mondtam, hogy oké, én készen vagyok, felőlem mehetünk vissza. Persze nem mentünk még, további ötletek és küzdelmek következtek. 

tollareszter_2017tavasz_19_csillagfoto.jpg

A holdfelkelte és a határozottan hűvösödő levegő vetett véget a tehénlepényes, szigetközi éjszakánknak (illetve esténknek).  

Nincs hozzászólás!

captcha
Kérjük, adja meg az ellenőrző kódot!
Az oldalon elhelyezett fotók Tollár Eszter tulajdonát képezik. Bárminemű felhasználásuk a szerző engedélyével lehetséges.