Instagram
Dolomitok 2018 - Katasztrófaturisták
2018-12-13 | hozzászólások (1)

Úgy döntöttem, színt vallok. Én eredendően egy otthonülő típus vagyok. Többek között ezért is van szükségem kutyára, akivel ki kell tennem a lábam, ha esik, ha fúj. És szerintem ezért kaptam a sorstól olyan barátokat, akik a derült égből egyszer csak azt kérdezik tőlem, hogy „El tudsz jönni november elején a Dolomitokba egy hosszú hétvégére?” Ilyen kérdésre csak egy válasz létezik, mégpedig egy határozott „igen”, anélkül, hogy igazából átgondolnám, mire is bólintok rá. Igaz, nem volt benne kockázat, hisz a bandát már jól ismertem, az úti célt is (4 éve már megjártuk együtt ezt a vidéket), időm az van, pénzem annál kevesebb, de ilyenre azért telik. :)

A csütörtök esti érkezés sima volt, ez alkalommal nem navigált félre bennünket a GPS. A szállás kifogástalan volt, csak elfelejtettek időben befűteni, így az első éjszakán az elalvás komoly nehézségekbe ütközött (legalábbis számomra). 

Pénteken útra keltünk.
A mentetrend a szokásos: van cél, de útközben satufékkel állunk meg, amint fotótéma ígérkezik. Nagy meglepetésünkre a vörös fenyők még teljes őszi pompájukban díszelegtek.

tollar_eszter_dolomitok_01.jpg

tollar_eszter_dolomitok_02.jpg

tollar_eszter_dolomitok_03.jpg

A következő megálló egy kis település, Pocol kapuja volt, itt szépen elidőztünk. Jó hely volt ez nekünk. :)

tollar_eszter_dolomitok_04.jpg

tollar_eszter_dolomitok_05.jpg

tollar_eszter_dolomitok_06.jpg

Falzarego-hágón fotóztam ezt a kápolnát.

tollar_eszter_dolomitok_07.jpg

tollar_eszter_dolomitok_08.jpg

A hágó után következett az a szakasz, aminek a látványa meghatározta a hétvégénket. Két héttel korábban nagy erejű vihar pusztított a környéken, amiről meglehetősen kevés hírcsatorna számolt be, én csak egy posztot láttam a Facebook-on róla egy magánszemélytől.

tollar_eszter_dolomitok_09.jpg

tollar_eszter_dolomitok_10.jpg

tollar_eszter_dolomitok_11.jpg

Ahogy haladtunk tovább, úgy bontakozott ki a kép, hogy mekkora erőket rejt a természet, ha bepipul. 

tollar_eszter_dolomitok_12.jpg

tollar_eszter_dolomitok_13.jpg

El nem lehet képzelni, mit érzett és hallott az, aki ebben a házban tartózkodott a vihar idején. 

tollar_eszter_dolomitok_14.jpg

Pár száz méterrel feljebb pedig, mintha mi sem történt volna. 

tollar_eszter_dolomitok_15.jpg

tollar_eszter_dolomitok_16.jpg

Ezek a képek pedig segítenek elgondolkozni azon, hogy milyen elképesztő munkát végezhettek itt, hogy járhatóvá tegyék az utakat. 

tollar_eszter_dolomitok_17.jpg

tollar_eszter_dolomitok_18.jpg

tollar_eszter_dolomitok_19.jpg

4 évvel ezelőtt itt, a Giau-hágóban rengeteget fotóztunk, nekem most ez az egy árva felhő-sárkányos képem lett, amit érdemesnek véltem megmutatni.

tollar_eszter_dolomitok_20.jpg

Körbeértünk, újfent kedvenc településünkön landoltunk, ugyanott parkoltunk, ahol reggel. A Pocolt körbeölelő hegyek egy másik arcát mutatták nekünk.

tollar_eszter_dolomitok_21.jpg

tollar_eszter_dolomitok_22.jpg

tollar_eszter_dolomitok_23.jpg

tollar_eszter_dolomitok_24.jpg

Végül pedig kerültünk egyet a Misurina-tó felé. Az ok az volt, hogy Krisz és én nem igazán tudtuk feldolgozni, hogy le van zárva a Tre Cime-re vezető út, a saját szemünkkel akartuk látni. És láttuk. :(

Ha pedig már ott voltunk, mind a négyen állványra raktuk a gépet és legalább a tavat lefényképeztük. 

tollar_eszter_dolomitok_25.jpg

Otthon aztán jól bevacsoráztunk egy jóféle egységben. Az otthon jelen esetben Sesto-t jelenette, aminek a másik neve Sexten. Valahogy a fiúk jobb szerették ezt a nevét használni. Ki érti ezt? :D 

Ne menjetek nagyon messze, hamarosan jön a folytatás! 

1 hozzászólás

tiszafoto | 2018-12-14 10:25:13
Jó kis útleírás, remek fotókkal!
captcha
Kérjük, adja meg az ellenőrző kódot!
Az oldalon elhelyezett fotók Tollár Eszter tulajdonát képezik. Bárminemű felhasználásuk a szerző engedélyével lehetséges.