Instagram
Tengeri vizsla
2019-09-05 | hozzászólások (0)

Avagy a Krk sziget kutyás szemmel.

Úgy döntöttünk (mondjuk sok választásunk nem is volt), hogy idén kutyástul megyünk nyaralni...
Ha őszinte akarok lenni, akkor azt mondom, hogy aki csak teheti, az hagyja otthon az ebet, annak ellenére, hogy mi nem bántuk meg a döntést. Nem volt felhőtlen az indulás, kaptunk is az állatorvostól utasítást, hogy ne engedjük vízbe, de mondtuk, hogy az teljességgel lehetetlen. 

Ez itt az első találkozás a sós vízzel. Az adminisztráció lebonyolításának ideje alatt kerestem neki egy lejáratot, mert már remegett a vágytól, hogy nézhesse a halakat. Gyékényesen ez a kedvenc elfoglaltsága, alig lehet kizökkenteni belőle. Ezen a helyen szerintem nem volt különösebb élővilág a vízben, de őt ez sem zavarta, végtelen türelemmel várt és nézett. A turisták meg őt nézték. :)

krk_vizsla

krk_vizsla

Még aznap felkerestük a szállásunkhoz legközelebb eső kutyás fürdőhelyet, ami a Plaža Za Pse névre hallgat. Olyan későn érkeztünk, hogy mindössze egy kutyával találkoztunk, így aztán kimondottan barátságos helynek bizonyult. :D

PlažaZaPse_vizsla

PlažaZaPse_KRK_vizsla

PlažaZaPse_KRK_vizsla

PlažaZaPse_KRK_vizsla

Reggel 6-kor volt az ébresztőm, feltérképeztem(tük) a „kaka-pisi” útvonalat, ez kb. 5 percnyi sétára volt az apartmantól.

Ez a kis öböl Neo kedvenc halnézegető helye lett, bár neki majdnem minden az, ahol víz van.

Soline_KRK_vizsla

Mire visszafelé vettük az irányt, a nap már ontotta a meleget és a fényt, nekem pedig ott fityegett a kakazacsi a kezemben. Nem messze volt is ehhez a kis csomaghoz kompatibilis kuka. 

Soline_KRK_vizsla

Visszatértünk a szép emlékű Plaža Za Pse-re. Ez itt pont egy aránylag idilli kép (persze Neo megint csak nézett valamit), de igazából meglehetősen stresszes volt az ott tartózkodás. Sok ilyen-olyan kutya volt, ilyen-olyan gazdákkal. És itt, amikor azt mondom, hogy „ilyen-olyan”, akkor bizony súlyosan negatívan kell értelmezni a jelzőt. Oké, nyilván megvolt az „ilyen-olyan” ellenpólusa is, de nem oltották ki egymást. (Próbálok finoman fogalmazni, aki ismer, az kb. tudja, milyen gondolatok motoszkálnak bennem. ;) 

KRK_vizsla

Újabb csodás reggel, a helyszín ugyanaz. Halál nyugalom, a turisták még az igazak álmát alusszák, csak egy-két „elvetemült” futó kelt egyidőben velünk. 

Soline_KRK_vizsla

Soline_KRK_vizsla

A program is ugyanaz, a vízi élet fürkészése...

Soline_KRK_vizsla

...néha pedig egy-egy lecsapás valamire, vagy csak úgy. A jó ég tudja. :)

Soline_KRK_vizsla

Egy kis nyargalás a baba-medencében. 

Soline_KRK_vizsla

A Plaža Redagara kutyás fürdőhelyen járunk, Krk városában. Szép kis hely volt ez... Csak ne lett volna tele „ilyen-olyan gazdákkal”. A strand meglehetősen keskeny és rövidke, tele átlagosan 1 méteres pórázon levő kutyákkal, a pórázok másik végén pedig emberek voltak, akiknek vagy fogalmuk nem volt a kutyájuk igényeiről, vagy fogalmam sincs mi bajuk volt... Ugatás meg vicsorgás mindenfelé, a gyerekem csak annyit tudott mondani, hogy ezek a kutyák nem boldogok. Na mindegy, én azért beeresztettem az enyémet úgy, ahogy volt. Aztán lassacskán egyre többen követték a példánkat, így azért elviselhetőbb lett a légkör. Délutánra meg úgy kicserélődött a társaság, hogy rá sem lehetett ismerni a néhány órával korábbi állapotokra. Azaz egy darab ilyen-olyan gazda sem maradt. Azért volt két jó húsban lévő, kutyátlan hölgyemény, akik nehezményezték, hogy megjárta a kutyánk a törölközőjüket. Ugye nem kell részleteznem, milyen gondolatok jártak a fejemben? :D

A képen pedig Neo legújabb hobbija látható: ölben a vízben. Lustaság fél egészség. :)

PlažaRedagara_KRK_vizsla

Az öblöt kis erdő veszi körül, az erdőben szűk, de barátságos, árnyas ösvény a csipkés partszakaszt követve. Néhány helyen pedig le lehet menni a vízhez megmártózni. 

PlažaRedagara_KRK_vizsla

PlažaRedagara_KRK_vizsla

PlažaRedagara_KRK_vizsla

A változatosság kedvéért: egy újabb napos, kakazacsis és víznézegetős reggel. :D

Soline_KRK_vizsla

A következő hely, amit kinéztünk, Punat volt, szintén a kutyás fürdőhelyet látogattuk meg, amit néhány naturista is magáénak tudott. Először még furcsa volt a szitu, de amilyen természetességgel közlekedtek, hamar elfogadóvá lettünk. Itt a kristálytiszta víz egészen varázslatos volt, a part hófehér kavicsos. Szintén erdei ösvény vezetett a part mentén és ha időben érkezünk, esélyesek lettünk volna kimondottan jó helyet találni. Na majd jövőre...

Korábban láttunk kutyákat gumimatracon. Naná, hogy mi is ki akartuk próbálni... A sikerét eme képsorral tudom prezentálni. :D

Punat_KRK_vizsla

Punat_KRK_vizsla

Punat_KRK_vizsla

Punat_KRK_vizsla

Punat_KRK_vizsla

Ennyi nap után igyekeztem elfogadóvá válni az „ilyen-olyan” gazdák felé, de azért Punatban is találtam olyat, aki kiverte nálam a biztosítékot. Egy gyönyörű sötétbarna, barátságos, szuka labradorról beszélek, gazdi egy magyar „mufurcos” nőszemély. A kutya pórázon, méghozzá max egy méteresen (még a vízben is!). A labinak mindenféle éérintkezés tiltva volt más kutyákkal... Nem hiszem, hogy ehhez bármit hozzá lehet fűzni. :(

Még ezen a napon déli irányt vettünk, Baška felé. Útközben pedig elkészítettük az egyetlen csoportképet. A szobor az első horvát írás „L" betűjét ábrázolja.

KRK_vizsla

Baškaba naplemente idején érkeztünk, irgalmatlan erős és hangos szél tombolt, beszélgetni alig lehetett. Igazi tenger-élményben volt részünk, egymillió turistával körülöttünk (ez utóbbit képzeljétek mögénk).

Baška_KRK_vizsla

Baška_KRK_vizsla

Másnap ugyanide jöttünk vissza, a szél csitult ugyan, de még mindig jó kis hullámzás volt, Úgy tűnt, hogy Neo is bírja, kivéve egyszer, amikor nagyon arcon kapta egy hullám...

Baška_KRK_vizsla

...utána kiült velem a partra, én meg szelfizhettem vele kedvemre. Életében először megemberelte magát és a kamerába nézett. Nagyon büszke vagyok rá! :D

Baška_KRK_vizsla

Baška_KRK_vizsla

Baška_KRK_vizsla

Baška_KRK_vizsla

Baška_KRK_vizsla

Jó kis hely volt ez nekünk, mert a partszakasz felett lehetőség adódott sétálgatni is. A mi homokbányánkra emlékeztetett ez a táj.

Baška_KRK_vizsla

Baška_KRK

Baška_KRK_vizsla

Ez pedig a nap vége, indultunk visszafelé az autóhoz, amihez a humán strandon keresztül vezetett az út, ezért a póráz.

Baška_KRK_vizsla

Az utolsó reggelen készítettem néhány pont olyan képet, mint az előző négyen.

Soline_KRK_vizsla

Soline_KRK_vizsla

A hazaút napján még egy strandot ejtettünk útba, Kijac-nál. Itt is kristálytiszta volt a víz, cserébe iszonyat hideg is.

Kijac_KRK_vizsla

Neot időnként ki tudtam csalni a partra dideregni. 

Kijac_KRK_vizsla

Szerintem fázott a lába, ezért emelte így ki a vízből. :)

Kijac_KRK_vizsla

 A megfagyás ellenére nagyon bejött neki ez a hely és hát mi tagadás, jól is mutatott benne. Ami nem lényegtelen szempont a részemről.

Kijac_KRK_vizsla

Kijac_KRK_vizsla

Nagy eséllyel jövő nyáron is a Krk szigeten „landolunk”...

Nincs hozzászólás!

captcha
Kérjük, adja meg az ellenőrző kódot!
Az oldalon elhelyezett fotók Tollár Eszter tulajdonát képezik. Bárminemű felhasználásuk a szerző engedélyével lehetséges.