Bevettük a Tóti-hegyet

Írta: Tollár Eszter / 2021-11-03 21:19:21 / 0 hozzászólás

Mentünk volna mi a Hévízi Tófürdőre szívesen, ha nem lenne a wellness részlege már évek óta durván lepukkanva – és hozzá a belépő árak finoman szólva nem épp ár-érték arányosak –, illetve ha nem lett volna a legszebb őszi időjárás, amit az ember lánya el tud képzelni. Így a lábáztatás helyett a  hegymászást választottuk, már ha lehet hegymászásnak nevezni a Tóti-hegyre való felkapaszkodást. Én voltam az ötletgazda és navigátor, annak okán, hogy már két alkalommal is jártam itt (bár az első már bazi-régen volt). 

Az út legeleje egy gazdaságon vitt keresztül, kíváncsi magyar szürke marha szemek kereszttüzében. Naná, hogy mi is kíváncsiak voltunk rájuk. 

Az ősz éppen turbó fokozatra kapcsolt. 

Ezek a kirándulások leginkább arról szólnak, hogy egymást fényképezzük, lehetőleg a legelőnyösebb formánkat kidomborítva. Ez hol sikerül, hol nem, de a „hol nem” eseteket nem mutogatjuk. 

A háttérben a Balatont kellene látni, de ezzel nem volt szerencsénk, sűrű pára ült a tájon. 

És a csúcsfotó. 

Ritkán esik meg, hogy nem készítünk valami idétlen gif-et. 

Mindenáron valami rendhagyó képet szerettünk volna... Hát elég bénára sikeredett na. :D 

A többi viszont meglepően jó lett. 

Lefele menet véletlenül letértünk az útról, ott találtuk ezt a gyönyörű szürke marhát, bájosan, végtelen nyugalomban pihent. Szerettük. :)

Ezt a fát Dóra szúrta ki, Izát jól beállította mögé én pedig összeraktam egy álló panoráma fotót, mert sehogy nem akart beleférni a látószögbe normálisan.
Jó, mondjuk hátrébb is mehettem volna. :D 

A visszaút vége, a távolban már majdnem látszik a piros Honda. De pont nem.