Azok a gyönyörű zalai dombok

Írta: Tollár Eszter / 2023-03-07 20:56:15 / 0 hozzászólás

Azt kell mondjam, hogy az égiek szeretnek bennünket. Már hetekkel ezelőtt ki lett tűzve a klubkirándulás dátuma és az ominózus szombaton volt a hét egyetlen verőfényes és reggeli faggyal megáldott napja. Az indulást közkívánatra 6 óráról 7-re módosítottuk, ami a fotózás szempontjából hibának bizonyult, viszont így legalább nem zombiként jártuk meg szeretett zalai dombjainkat. 

Előtérben főnavigátorunk, a fotózásra alkalmas helyek tudója, Laci, háttérben pedig Neo, aki ezen a napon egyáltalán nem hallgatott rám. 

Szerencsére a kutyám már ösztönösen ott áll meg, ahol a legjobban mutat. 

Ezt a domboldalt nehezen engedtük el... Annak ellenére, hogy a legjobb fények szempontjából kb. másfél órás csúszásban voltunk, még mindig maradt fotózni való bőséggel. Közben magunkba szívtuk a friss, párás reggel leírhatatlan, lélekmelengető hangulatát. 

A Vétyemi Ősbükkös felé vettük az irányt, az oda vezető úton meg-megálltunk néhány képkocka erejéig. 

Végül az ősbükkös kimaradt – csak „sima” bükkösre futotta –, szorított az idő, mert a Lendvai Fotóklub néhány tagjával volt randevúnk Lendvadedesen. 

Lendvadedesen  elhagyott pincéket kerestünk, ami a fotóklubunk tradícionális témája. Nekem mondjuk nem, de kötelességből fotózgattam én is, például ezt itt: 

A másik pedig nem saját ötlet, nem is tudom, mi történt... Hogy Zsolti önszántából ment-e be az épületbe, vagy valaki küldte... De egyszer csak ott volt és mindenki őt fotózta. 

A következő jelenet viszont egyértelműen Szilu beállítása, Zsolti jobbára csajokat fotóz és hasonló pózokba szokta őket beállítani.  Elég sokat röhögtünk ezen, na. 

Íme a teljes létszám (mielőtt szétszéledtünk), „megyünk tovább a lenini úton” című beállítás egyenesen Lacitól.

Fotó: Lipódi László