
Olvadó jégvilág
Írta: Tollár Eszter / 2022-02-03 21:20:40 / 0 hozzászólás
Vasárnapra ígért a meteorológiai előrejelzés naposabb időjárást, ezért választottuk ezt a napot a családi, balatoni jégvizitre. Igyekeztünk időben indulni délelőtt, mert a kora délutáni óráktól komoly szél volt kilátásban.
Tudtam, hogy a tavaszias hőmérsékletű napok alaposan megtépázták a jégtáblákat – amiktől csütörtökön leesett az állam –, de nagyon bíztam benne, hogy marad némi látnivaló, főleg azoknak, akik nem látták őket „életük teljében”. A partra érkezve elsőre elég csalódott voltam, de látván, hogy a többiek örülnek ennek a látványnak is, én is megbékéltem a helyzettel. Tettem hát a dolgomat és fotóztam, amit csak lehetett.
Nem maradt el Neo szokásos vízben gázolása.
Ennek a tömbnek a mérete már három napja is meglepett, de vasárnap is lenyűgöző volt. Péter is nagyon szerette, főleg a borzalmas csörömpölő hangja miatt, amit a rajta való járkálás (vagy inkább bukdácsolás) adott ki. Ha nem az én kölyköm lett volna, akkor biztos szúrós tekintettel néztem volna rá. :D
Neo különösen jól festett a kék eges háttérrel.
Kellett egy közös kép is. :)
Nem! Ez nem az én ötletem vol!. Sose fektetném jeges ágyra a gyerekem! Ő akarta... Én meg persze nem tiltakoztam. Az elkészült képpel azonban nem vagyok elégedett, ezért azt nem mutatom meg. :)
Szép lassan kezdett a szél lengedezni, megmozdultak a vízen lebegő jégtáblák, ami eleinte halk csilingelő hangot adott ki, majd ahogy a szél erősödött, a csilingelés szürreális csörömpöléssé változott. Én innentől jobbára videóztam, össze is állt belőle egy vágott verzió, ami ITT. elérhető.
Szerintem Neo is érezte, hogy ez valami más. Nem egy szokásos balatoni séta. :)
Mire viharos erejűvé erősödött a szél, mi már otthon voltunk, csak mások elmeséléséből tudom, hogy durva világ kerekedett a parton. Én mondjuk biztos élveztem volna, de tekintettel voltam a társaságomra, akiknek már hazahúzott a szívük. :)
Szólj hozzá
A * jelölt mezők kitöltése kötelező.