4N AZ OLASZOKNÁL • Negyedik nap - Esős, felhős, napos, csókás

4N AZ OLASZOKNÁL • Negyedik nap - Esős, felhős, napos, csókás

Írta: Tollár Eszter / 2021-03-21 22:23:47 / 0 hozzászólás

VISSZATEKINTŐ • 2014 októberében történt (és íródott)

ELŐZMÉNYEK
• 4N AZ OLASZOKNÁL • Nulladik nap a Dolomitokban
• 4N AZ OLASZOKNÁL • Első nap, ráhangolódás
• 4N AZ OLASZOKNÁL • Második nap, a Dolomitok megmutatta magát
• 4N AZ OLASZOKNÁL • Harmadik nap, Visítós Sella

Az időjárás előrejelzés reggelre határozottan felhős, esős időt jósolt, de mi büntiben voltunk az előző napi lustálkodásunk miatt, ezért korán keléssel ostoroztuk magunkat. Reggeli (és hajmosás) nélkül ültünk be az autóba és néztünk felfelé a tetőablakon.

Ismét a Sella-ra néző parkolóban szálltunk ki és vártunk, hátha látunk valami fotózni valót, de az előző napi élmény után nem volt sok kedvünk kattogtatni. Megmutathatnám a Sella-t, de áthatolhatatlanul vastag és szürke felhőbe burkolózott, csak onnan tudtuk, hogy arrafelé magasodik valami, mert korábban a saját szemünkkel láttuk. Aztán megeredt az eső, mi pedig visszagurultunk a szállásra, ahol várt ránk a finom reggeli. Nem az a „terülj-terülj asztalkám”-os fajta, de a mindenféle földi jókból még volt bőven a kicsi kis hűtőszekrényünkben.

Lefele menet kezdett elállni a csapadék. A szállás parkolójába érve pedig napfényt láttam derengeni a távolban. Szóltam a srácoknak, hogy nézzenek már oda, de legyintettek, hogy ez nem téma. Nekem meg az volt, néhány perc leforgása alatt a következő három képet készítettem a 70-200/4-esemmel, ugyanarról a pontról, ugyanarról a helyről.

Majd a felhők újra átvették a hatalmat, ami jó alkalom volt arra, hogy Canazeiben keressünk egy jó kis kávézós egységet...


Fotó: Krisz

…ill. megtekintsük ideiglenes lakhelyünk nevezetességeit. Nos én a városi fotózásban nagyon nem vagyok otthon, így kevés olyan témát találtam. Pontosítok. Egész jó dolgok voltak, de én nem tudtam úgy lefényképezni, hogy azt érdemesnek találjam megmutatni. Ezt a szekeret még előző este néztem ki magamnak. Az olaszok (legalábbis ezen a környéken) igényesek a tűzifa ízléses tárolására, ez különösen jópofa volt.

Az eső egyre inkább fenyegetőzött, elindultunk hát a szállás irányába, az esőköpenyek is előkerültek. Az apartmanunkhoz közeledve találtunk egy farakást, amik színe az eső hatására jóval élénkebb lett, volt köztük egy, aminek kékes lett.

Telt-múlt az idő, délután 3-ra ígérte az előrejelzés, hogy tisztulni fog a felhőzet. Doki azt tervezte, hogy alszik egy jókorát, mert nem hitt benne, hogy jobb idő kerekedik, de a többieknek (meg nekem is) mehetnéke volt, még akkor is, ha nem lesz mit fotózni, így hajszál híján Doki nélkül indultunk útnak… Aki aztán nagy örömünkre meggondolta magát, ugyanis  2 óra után valóban elkezdett derengeni a nap és szakadoztak a felhők.

Újra a legközelebbi magaslatot céloztuk meg, a „Sella parkolót”. Gondoltuk, megnézzük, majd továbblendülünk. De nem lendültünk… Havasi csókák jöttek oda hozzánk ételt kuncsorogni.

Objektívcsere.


Fotó: Doki

Majd lődözés a 70-200-zal rájuk, amíg meg nem untuk (Krisz volt a legkitartóbb).

Majd következett a táj körbefényképezése, a folyton változó felhőzet és fények nem hagyták sokáig pihenni a gépeinket, majdnem két órát töltöttünk a kis fennsíkon.

Távolban a Marmolada gleccser.

A közelben egy „kis völgy”, ami valójában hatalmas.

Ez a szikla is rendkívül izgalmas téma volt, mindegyikünk teljesen más képeket hozott haza róla. Nekem is van többféle, de ez az abszolút kedvenc.

Aztán jött egy helikopter.

A hátunk mögött egy emberi arcot rajzolt a nap sugara.

Nem volt könnyű odébbállni, de így is túl sok idő ment el itt, a napnak meg mindjárt vége volt, szerettünk volna látni még valamit.

Még egy búcsúfénykép a Sella-ról.

A fiúkról meg egy spontán csoportkép.

Krisz kötelező ugrása (ez nála már hagyomány). Itt Doki kedvéért álltunk meg, mert a kép bal szélén látható, piros levelű fát komponálta bele a tájba valahol ott a dzsindzsásban. 

A felhők újra uralták a tájat.

Nagy reményekkel tekintettünk a következő, egyben utolsó teljes napunkra, a fiúk komoly tervekkel készültek, én meg hagytam magam sodródni velük, abból bajom még sosem volt.

4N AZ OLASZOKNÁL • Ötödik nap - finálé

DOLOMITOK galéria

A * jelölt mezők kitöltése kötelező.

ellenor